A régen európa-, és világhírű magyar szerszámgépgyártás, azon belül pedig a kéziszerszámgyártás a rendszerváltást követően sajnos az enyészeté lett, a szaktudással és tapasztalattal rendelkező szakembert pedig lassan-lassan már nem találni. Természetesen remény, szakmának elkötelezett emberek mindig akadnak.... 

Magyar szerszámgépgyárak a múltban:

Ezen összefoglalónkban a hangsúlyt a szerszámgyártás, azon belül is a kéziszerszám gyártásának szempontjából fontos és érdekes mérföldkövekre, gyáregységekre helyezzük, jelen írásunkban nem részletezzük a nehézgépgyártást, a kohászatot, a fémmegmunkálást. Jelen esetben a "szűkösen" vett magyarországi kéziszerszám előállítás és gyártással kívánunk foglalkozni.

Számos szerszámgépgyár és azok üzemegységei működtek és virágoztak, nemcsak az I. világháború előtt és alatt, de a boldog békeidőkben, és a II.világháborút követően is. Talán a legismertebbek a Weiss Manfréd Művek, majd átalakulás után a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., melynek ugyan a főprofilja a nem a szerszámgyártás volt, azt a kerkpárgyártási liszensz elnyerését követően a Szerszám és gépüzem elnevezésű részleg alapozta meg. Eleddig a gyártott termékek köre leginkább nehézgépek, hadiipari termékek, repülőgép motorok, majd a békeidővel egybeesve a különböző iparcikkek, vasaló, eke, szeg, edények, kazán, radiátorok.

A I. világháború háború lezártáig közel 28.000 embert foglalkoztatott a gyár ami egy elképesztő szám mai füllel hallva, illetve most éppen olvasva. A II. világháborút követően Csepel Vas- és Fémművek, illetve Csepel Szerszámgépgyár néven folytatta a termelést, immáron állami tulajdonban. Az üzem fő termékei nehézgépek, ipari berendezések gyártása volt a kéziszerszám gyártás szinte csak saját használatra, a maguk fejlesztett és gyártott gépek, gépsorok üzemetetéséhez, javításához, karbantartásához volt szükséges. Ugyanakkor még napjaunkban is találkozhatunk a gyárban gyártott villáskulcsokkal, fogókkal, speciális kéziszerszámokkal.

Diósgyőri Gépgyár:

1915-1990-ig üzemelő gyár főprofilja a kezdetekben leginkább a hadiipari termelés volt. Kezdetekben ágyúgyár néven emlegették, de nehézgépgyártással összefüggő termékek is állítottak ekkor már elő. Kéziszerszámgyártás szintén csak mint a karbantartó részleg melléktevékenysége, saját célra és használatra készült.

Forrás: Fortepan.hu

Szerszámgépipari Művek:

A 60-as években létrehozott, nagyrészt exportra termelő gyár számos telephellyel rendelkezett országosan. A mesterségesen egybeolvasztott gyáregységek Esztergomban (a korábbi Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntödéje), Székesfehérváron, Kecskeméten, Győrben, Karcagon, valamint a Weiss gyárakból korábban önálósult üzemegységei Budapesten üzemeltek.

VULKÁN Gépgyár:

A Budapest XIII. kerületben működő gyárat a gazdasági világválság sodorta el 1929-ben. Leginkább szerszámgép fejlesztésben és gyártásban tudtak kimagaslót alkotni.

Forrás:képeslap leguan

A fenti üzemekben közös, hogy a szerszámgépgyártásra helyezték a hangsúlyt és szerszámokat, kéziszerszámokat szinte kizárólag saját célra gyártottak, fejlesztettek. De mégis akkor honan volt az embereknek odahaza szerszámuk, eszközük a házkörüli teendők elvégzéséhez, szereléshez, javításhoz?

Folytatás következik...